A NAV adategyeztetési eljárása: kockázat vagy lehetőség?

A NAV adategyeztetési eljárása – együttműködés az ellenőrzés előtt

Az elmúlt években a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési gyakorlata jelentős átalakuláson ment keresztül. A digitalizáció, az online adatszolgáltatások és a kockázatelemzés fejlődésével a hatóság egyre inkább a megelőzésre és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Ennek egyik legfontosabb eszköze a 2025-től bevezetett adategyeztetési eljárás, amely új fejezetet nyit a NAV és az adózók kapcsolatában.

Mi az adategyeztetési eljárás?

Az adategyeztetési eljárás a NAV által alkalmazott egyik legenyhébb hatósági eljárási forma, amelynek célja nem a szankcionálás, hanem az adóhatóság rendelkezésére álló adatok és az adózó bevallásai, adatszolgáltatásai közötti eltérések tisztázása. Az eljárás jogszabályi alapját az adózás rendjéről szóló törvény adja, és lényege, hogy egy alaposan leválogatott szűk körnek ad lehetőséget a NAV, hogy az Ügyfélportálon kialakított felületen néhány kérdésre válaszolva tisztázhassák az eltérés okát. Jelezhetik például, ha már javították a hibát, ha önellenőrzést is benyújtottak, de azt is, ha szerintük az eltérés nem valós, a jelzett hiba szerintük nem áll fenn.

Az eljárás teljes egészében elektronikusan zajlik. Az adózó a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül köteles reagálni, és nyilatkozni az észlelt eltérés okáról, illetve szükség esetén korrigálni az adatokat.

Milyen témákban indít a NAV adategyeztetési eljárást?

Az adategyeztetés fókuszában elsősorban azok az adatok állnak, amelyekről a NAV online, valós időben kap információt, és amelyeket össze tud vetni az adózók bevallásaival, valamint a bevallásban szereplő adatok közötti logikai összefüggések vizsgálata során jelentkező esetleges ellentmondások.

Leggyakrabban az alábbi területeken fordul elő adategyeztetés:

• online számla adatszolgáltatás és áfabevallás (különösen az M-lapok) közötti eltérések,
• online pénztárgép adatok és bevallott árbevétel közötti különbségek,
• foglalkoztatotti bejelentések és járulékbevallások eltérései,
• egyes ágazati vagy kampányszerűen vizsgált adatkörök (pl. nullás áfabevallás bevétel mellett).
• önellenőrzési pótlék számítás
• kompenzációs felár
• Tao-bevallás kontra éves beszámoló
• késői áfabevallás benyújtása és
• egyéb hasonló területeken előforduló eltérések esetén.

Fontos hangsúlyozni, hogy az eltérés nem feltétlenül jelent jogsértést, gyakran technikai probléma vagy időzítési különbség áll a háttérben.

Például egy önellenőrzés esetén a NAV a főszabály szerint kalkulálja az önellenőrzési pótlék összegét és ha ahhoz képest alacsonyabb összegű pótlék kerül meghatározásra a bevallásban, akkor adategyeztetési eljárást kezdhet. Az eltérés oka lehet jogszerű, hiszen, ha az önellenőrzés nem eredményez pótlólagos fizetési kötelezettséget, mert azt az adózó az eredeti határidőig vagy korábbi önellenőrzésekor már rendezte azt, az önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de bevallani és befizetni magánszemély esetében legfeljebb 1000 forintot, más adózók esetében legfeljebb 5000 forintot kell. Ezt az eltérést lehet tisztázni az adategyeztetési eljárás keretében kényelmesen és gyorsan.

Miért előnyös az adategyeztetési eljárás a NAV számára?

A NAV számára az adategyeztetési eljárás hatékony, erőforrás-takarékos eszköz. Lehetővé teszi, hogy:

• az ellenőrzési kapacitások a valóban kockázatos, csalárd esetekre koncentrálódjanak,
• gyorsan és automatizált módon rendeződjenek az egyszerűbb eltérések.

Ez az eljárás jól illeszkedik a NAV partnerközpontú, modern adóhatósági szemléletéhez.

Miért előnyös az adategyeztetés az ellenőrzött cég számára?

Az adózók oldaláról az adategyeztetési eljárás kifejezetten kedvező. Előnyei közé tartozik, hogy:

• a jogkövető adózók mentesüljenek a hosszadalmas ellenőrzésektől,
• nem minősül klasszikus adóellenőrzésnek,
• nincs bírság vagy adóhiány-megállapítás,
• az adózó saját maga, kontrollált körülmények között javíthatja a hibát,
• az eljárás gyors, átlátható és elektronikusan intézhető.

Az adategyeztetés tehát egyfajta „figyelmeztetés és lehetőség”, amely támogatja az önkéntes jogkövetést.

Milyen jogkövetkezményei lehetnek?

Amennyiben az adózó határidőben reagál, és tisztázza az eltérést, az eljárás jogkövetkezmény nélkül lezárulhat. A NAV csak akkor szankcionál, ha az érintett a felhívásra 15 napon belül nem reagál. Ekkor a bírság 300 000 forint, és ezt követően adóellenőrzést is indíthat az adóhatóság. A hangsúly tehát az együttműködésen és a gyors reagáláson van.

Összességében az adategyeztetési eljárás nem probléma, hanem lehetőség – mind az adózó, mind a könyvelő számára

Egy adategyeztetési eljárás megindítása szakmai szempontból pozitív üzenetet hordoz. Azt jelzi, hogy az ügyfél és könyvelője alapvetően a jogkövető körbe tartozik, ahol a NAV elsőként egyeztet, nem pedig ellenőriz.

Egy jól felkészült könyvelőiroda gyorsan és szakszerűen tud reagálni az adategyeztetési felhívásra, ami az érintett adatforrások és bevallások összevetése, valamint a határidőn belüli, szakmailag alátámasztott válasz biztosítása útján:

• csökkenti az ügyfél kockázatait,
• elkerülhetővé tesz egy későbbi, jóval terhesebb revíziót,
• és hosszú távon is hozzájárul az ügyfél „jó adózói” megítéléséhez.