Kriptovaluták adózása

00:00:00 – 00:00:11

– Ez itt az In-Voice, a Process Solutions podcastsorozata. Beszélgetések a PS szakértőivel számviteli kérdésekről, aktualitásokról, szakmai és technológiai kihívásokról.

00:00:30 – 00:00:43

– Sziasztok! Ez itt a PS In-Voice podcast, ahol ma Kálóczi Eszterrel, a PS adószakértőjével beszélünk egy nagyon izgalmas témáról, a kriptovaluták adózásáról. Szia, Eszter!

– Szervusz, János, és üdvözlöm a kedves hallgatókat, nézőket is!

00:00:44 – 00:02:26

– Ennek az egésznek az aktualitását az adja, hogy nemrég érkezett egy szabályozás, amely a kriptovaluták adózását szabályozza Magyarországon. Egy pár szót tudnál nekünk mondani erről?

– Igen. 2022. január 1-jével a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosították, a módosítás következtében egy új paragrafus jelent meg benne, ez a 67/C paragrafus alatt található. Tulajdonképpen kinek a szempontjából, de egy várt rendelkezésről van szó, ugyanis mindennapjainkban állandó beszédtéma a kriptovalutákkal való kereskedés, az azokkal kapcsolatos ügyletek, az abból származó bevétel, és egészen most január elsejéig tulajdonképpen ez a személyi jövedelemadóról szóló törvényben egyáltalán nem jelent meg. Ilyen módon a jogalkalmazók és az adózók tulajdonképpen iránymutatások alapján határozták meg az ebből származó bevételt, és mint ilyent, az összevont adóalapba tartózó egyéb bevételt határozták meg. Ez egy elég absztrakt jogalkalmazási megoldás volt, de jobb híján ezt kellett alkalmazni. Az új jogszabályi rendelkezéssel azonban egyértelműen szabályozásra került a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyleteknek és az azokból származó bevételeknek, abból származó jövedelemnek az adózása, ilyen módon egyértelművé váltak bizonyos fogalmak, és bizonyos jogintézményekkel hasonlóságot mutat, de önállóan szabályozza a kripto-fizetőeszközökből származó jövedelmek adózását.

00:02:26 – 00:03:17

– Mikortól számít adózandónak egy kriptóból származó profit egyáltalán, amikor kiveszem, amikor megjelenik? Hogy működik ez a rendszer?

– A törvény, a tárgyalt jogszabályi rendelkezés bevezeti a kriptoeszközök használatából származó jövedelem fogalmát, meghatározza, hogy tulajdonképpen mikortól beszélünk jövedelemről. Ehhez még két új fogalmat vezet be, az ügyleti nyereséget és az üzleti veszteséget. És azt mondja, ugye, a személyi jövedelemadó törvényének jellegéből adódóan, hogy adóztatandó az adóalany által megszerzett jövedelem, jövedelemnek pedig az ügyleti nyereség és az üzleti veszteség különbségét tekinti a törvény.

00:03:18 – 00:04:09

– Akkor most beszéljünk arról, hogy mennyi is ez az adó! Valószínűleg ez az, ami mindenkit legjobban érdekel.

– Érdekel.

– Hogyha mondjuk, én vettem egy bitcoint még egy nagyon jó árfolyamon, most fölment a tízszeresére, mennyit kell adóznom utána, hány százalékot, és hogyan, és eddig mennyit kellett?

– Ebben az elmúlt időszakokhoz képest azért némi jó hírrel tudok szolgálni, ugyanis korábban a kriptoeszközökből származó jövedelem egyrészt szociális hozzájárulási adó alá esett, másrészt ugye, a személyi jövedelemadó terhelte. Az új jogszabályi rendelkezések hatályba lépésével a kriptoeszközökből származó jövedelmet csak a személyi jövedelemadó terheli, tehát onnantól fogva, hogy jövedelmet megszerzi az adózó, 15%-os személyi jövedelemadót köteles utána fizetni.

00:04:10 – 00:05:17

– Mit jelent pontosan az, hogy megszerzi? Amikor egy külföldi platformon vásárolok, eladok bitcoint, az már megszerzésnek minősül, vagy inkább csak az, amikor már ez láthatóvá válik egy magyarországi bankszámlán például?

– Amikor csak kriptoeszközzel kereskedsz, kriptoeszközt kriptoeszközre cserélsz, az még nem adóztatandó tényállás, abból nem fog származni adóköteles jövedelmed. Attól a pillanattól fogva, hogy azért vagyoni értéket szerzel vagy fiat valutára váltod, abban a pillanatban jövedelemként kezeli a törvény. Fiat valuta alatt ugye, az államok által elismert fizetőeszközt értjük, forint, dollár, euró stb., megszerzett vagyonérték alatt pedig mind olyan vagyoni előnyt tekintünk, amely forgalomképes kereskedés tárgya lehet. Így például hogyha egy gépjárművet veszel bitcoinért, ne adj’ Isten, termőföldet, akkor ezek a megszerzett vagyoni tárgyak is adóztatandó jövedelmet képeznek.

00:05:18 – 00:05:59

– Értem.

– Látom a kérdést a szemedben, hogy tulajdonképpen egy-egy ilyen megszerzett vagyoni érték esetén milyen értéket kell figyelembe venni, erre egyértelmű választ ad a szabályozás, azt mondja, hogy a megszerzéskori szokásos piaci értéket kell alapul venni. Tehát ilyenkor az adózó megvizsgálja – maradjunk a gépjárműnél –, hogy az adott gépjárműtípus, -évjárat stb. esetében mi lenne független felek között a megállapítható ár. Ezt érdemes alátámasztani, hogy ő a szokásos piaci árat mi alapján, milyen bizonyítékok mentén állapította meg, ezt kell ilyenkor alapul venni.

00:06:00 – 00:07:29

– Mi történik a veszteséggel? Mert ugye sajnos nem mindenki nyer a kriptón, van aki mondjuk, magas árfolyamon vásárol és kénytelen, mondjuk, alacsony árfolyamon eladni, ekkor mi történik?

– Fogalmat vezet be erre is a törvény, és ismeri, elismeri az ügyleti veszteséget mint létező lehetőséget, mint ahogy az üzleti nyereséget is meghatározza, ugyanúgy az üzleti veszteséget is meghatározza, mégpedig akképpen, hogy a tárgyévben a kriptoeszközre fordított kiadások, amennyiben meghaladják az elért ügyleti bevételt, akkor ügyleti veszteségről beszélünk. Amint mondtam, elismeri a törvény ezeknek a létezését, és tulajdonképpen ahogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó üzleti jövedelemnél is alkalmazza, ezen jogintézménynél is figyelembe vehető és alkalmazható az adókiegyenlítés. Ez azt jelenti, hogy a kriptoeszközökből származó jövedelmek kapcsán a tárgyévet megelőző két évben realizált ügyleti veszteségedet figyelembe veheted a következő években. Viszont szigorú kritériumot határoz meg, amikor azt mondja, hogy erről az ügyleti veszteségről ugyanúgy kell a bevallásodban adatot szerepeltetni, mint ahogyan a jövedelmet is egyébként feltünteted a bevallásban. Tehát csak olyan ügyleti veszteséget ismer el a törvény, amely az adóhatóság előtt ismert.

00:07:30 – 00:08:44

– Értem. Mi történik azzal a nyereséggel vagy azzal a… azokkal a tranzakciókkal, amik még a törvény, az új törvény hatálybalépése vagy az új szabályozás hatálybalépése előtt keletkeztek? Mondjuk, 2018-ban volt egy tranzakcióm, és azt most szeretném lehívni, azt a nyereséget, ilyenkor mi a helyzet?

– Tulajdonképpen akkor az ügyleti nyereséged vizsgálatára ebben az évben kerül sor, tehát ezt a jelenlegi szabályok alapján kell vizsgálnod. Ugyanakkor az időbeli ugrásokkal kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy az életbe léptetett szabályok kapcsán a törvény megengedi, hogy azok az adózók, akik 2021-es évben kriptoeszközből származó jövedelmet a bevallásukban nem tüntettek föl, tehát a 2021-es évre vonatkozó jövedelmek kapcsán úgynevezett adóamnesztiát enged a törvény, merthogy a szabályokat alkalmazni lehet a 2021-es jövedelmekre is. Ugyanakkor kritériumként határozza meg, hogy erre csak akkor van mód, hogyha az adózó erről bevallást nem teljesített.

00:08:45 – 00:09:37

– Értem, tehát ez az adóamnesztia, ez végül is azt jelenti, hogy a mostani alacsonyabb adókulcsot érvényesíthetjük a korábbi, a 2021-es évi tranzakciókra is, amennyiben ez nem volt bevallásban szerepeltetve.

– Így van, tehát kiemelendő, hogy ez csak a 2021 évet érinti, a korábbi éveket nem. És itt felhívnám a figyelmet arra, hogy a korábbi években kriptoeszközből származó jövedelmek kapcsán szintén terhelte az adózókat adófizetési kötelezettség, ahogy erről korábban is beszéltünk, de ezekre nem használhatják az új szabályokat. És azt is hangsúlyozni kell, hogy a korábbi évek kapcsán is az elévülési idő még nem telt el, tehát az adóhatóság azokat a jövedelmeket is mint egyéb bevételekből származó, egyéb bevételként adózó jövedelmeket vizsgálhatja.

00:09:38 – 00:11:01

– Van-e ennek egy minimumösszege, amit be kell vallanunk, vagy pedig minden keletkező nyereség nulla forinttól bevallandó?

– Hát a jövedelem kapcsán limiteket a törvény nem határoz meg. Tehát hogyha vizsgálod az ügyleti nyereséget és az üzleti veszteséget, és abból származó jövedelmet tudsz megállapítani, akkor nincs rá korlát. Ugyanakkor hogy milyen ügyleti bevételt kell figyelembe venni az ügyleti nyereség kiszámolásához, abban alkalmaz némi korlátozást a törvény, tulajdonképpen ezt az adózók javára szolgáló korlátozásnak tekinthetjük, ugyanis nem kell ügyleti bevételt megállapítani akkor, hogyha a bevétel összege nem éri el a minimálbér tíz százalékát. Azonban van még itt két fontos kritérium, amelyre figyelemmel kell lenni, hogy ha meg tudtuk állapítani, hogy a bevétel nem érte el a minimálbér tíz százalékát, akkor azt is meg kell vizsgálnunk, hogy fennáll-e az a tényállás, hogy azonos napon, azonos napon hozzájutunk-e egyéb hasonló jellegű bevételhez, mert akkor mégis adóztatás alá kerül.

00:11:01 – 00:12:42

– Mi a helyzet abban az esetben, hogyha mondjuk, a kriptóból szerzett nyereséget valamiféle FinTech vállalatnak a számlájára szeretnénk lehívni, ami nem feltétlenül egy magyarországi adószámla vagy nem feltétlenül egy fiat valuta, hanem valamiféle egyéb platform, és ide szeretnénk átemelni a nyereséget. Ezt hogy kell kezelni?

– Tulajdonképpen a digitális világnak velejárója, hogy a pénzkezelési folyamatok, lehetőségek tárháza is megnyílt, és nem említek szolgáltatókat, de azok közül jó pár a hitelintézetekről szóló törvény hatálya alá tartozik. Ezek ugyanúgy adatszolgáltatásra köteles szervezetek mindazon jövedelem és adat kapcsán, amely magyarországi adózókat érint, amennyiben a szolgáltatásuk Magyarországon valósul meg. Ilyen módon nem lehet abban bízni, hogy az adóhatóság előtt ezeknek a szolgáltatóknak és náluk nyilvántartott adataink nem válnak ismertté, ugyanis az adóhatóság eszközei is egyre bővülnek, egyre több energiát fordít arra, hogy rálásson ezeknek a fintech cégeknek a működésére, a náluk lévő adózói adatoknak a feldolgozására, ilyen módon ezek is jövedelemként funkcionálnak, ha azon az adózó fiat valutában tartja a kriptoeszközből folytatott ügyletek kapcsán szerzett bevételét.

00:12:43 – 00:13:33

– A kriptóhoz kapcsolódó költségek hogyan számolhatók el, illetve mik azok, amik elszámolhatóak? Tehát hogyha, mondjuk, részt veszek egy kriptós tanfolyamon, akkor ezt el tudom-e számolni költségként cégként?

– Az új rendelkezések erre is kitérnek, hogy mik azok a kiadások, amik figyelembe vehetőek a kriptoeszközökből származó jövedelem kapcsán. Az általad említett tanfolyam azt gondolom, hogy nem közvetlenül kapcsolódik az ügylethez, ilyen módon azt én azt gondolom, hogy költségként nem tudjuk figyelembe venni. De minden a kriptoeszközök megszerzésére fordított kiadás, minden a kriptoeszközök tárolására, az azokkal való kereskedéshez kapcsolódó szolgáltatások megvásárlására fordított kiadás figyelembe vehető.

00:13:33 – 00:13:40

– Tehát akkor a tranzakciós díjak, csatlakozási díjak, azok igen, tanfolyamok, azok nem.

– Azt gondolom, hogy nem.

00:13:42 – 00:15:31

– Jó, van-e jelentősége annak, hogy valaki magyarországi vagy külföldi bankszámlára szeretné lehívni a kriptóban szerzett jövedelmét, illetve hogy milyen valutában, forintban, dollárban? Erről mit rendelkezik az új szabályozás?

– Hát tulajdonképpen itt fontos lenne, az első részkérdésedre válaszolva, figyelembe venni, hogy a magyar törvények alapján Magyarországon… azt kell megvizsgálni, hogy Magyarországon adóztatandó jövedelemről beszélünk-e. Ezekhez viszont meg kell vizsgálni a kettős egyezményeket, a jövedelemadózáshoz kapcsolódó kettős egyezményeket, melynek java részében ezek a jövedelmek egyéb bevételként szerepelnek, és rendre a jövedelmet megszerző adózó illetőségéhez kapcsolódó országokban adóznak. Így tehát, hogyha egy magyar állampolgárságú adózó külföldi bankszámlán szerez jövedelmet, az Magyarországon ugyanúgy adóztatandó jövedelem lesz. Ha ezt a jövedelmet, mondjuk, dollárban, euróban szerzi meg, abban az esetben alkalmazni kell a személyi jövedelemadóról szóló törvény általános rendelkezései közül az árfolyamra vonatkozó szabályokat, amely egyértelműen megmondja, hogy azt az érvényes árfolyamot kell ilyenkor figyelembe venni a forintban történő megállapításhoz, amely a jövedelem megszerzésének napjára érvényes volt, és ugyanígy a kiadásoknál azt az árfolyamot kell figyelembe venni, amely a kiadás napján érvényes volt. Ezeket a Magyar Nemzeti Bank közleményeiben lehet megtalálni.

00:15:32 – 00:16:10

– Foglaljuk össze röviden, hogy a korábbi szabályozás alapján nagyjából hány százalék volt, amit adóznunk kellett a kriptóban szerzett profit után, és most, 2022 januárjától ez hány százalék.

– A korábbi szabályozás alapján terhelte, említetted a, említettük a szociális hozzájárulási adót, amely 15,5%-os volt, és terhelte a személyi jövedelemadó, amely 15%-os volt. Az új szabályozások alapján most már csak a személyi jövedelemadó terheli, amely 15%-os.

00:16:11 – 00:16:44

– Tehát akkor összesen 15%-ot kell jelenleg adóznunk az új szabályozás alapján.

– Igen, igen. Egy dologra még talán felhívnám a figyelmet, ez pedig a most nagyon aktuális kérdés, hogy adóvisszatérítést figyelembe vehetnek-e az adózók. Itt sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy nem illeti meg a kriptoeszközökből származó ügyletekből realizálódó jövedelmek kapcsán az adóvisszatérítés az adózókat, mert azok nem az összevont adóalapba tartoznak.

00:16:45 – 00:17:48

– Léteznek a piacon kriptoalapú kártyák. Ezekkel mi a helyzet? Amikor ezzel…

– Amelyek úgy viselkednek, mint egy bankkártya tulajdonképpen?

– Így van.

– Ezek kapcsán, ahogy már beszéltünk róla, annak van jelentősége, ha ezt használod és azzal vagyonértékre teszel szert. Most attól függően, hogy ezek hogyan működnek, ahhoz részletesebben ismerni kéne ezeknek a valódi működését, illetve a szabályozott működését. Érdemes elolvasni ilyenkor az általános szerződési feltételeket, amennyiben ezeken a kriptokártyákon kriptovalutát tart az ember és önmagában nem képez külön zsebeket arra, hogy itt most azt átforgatja utasításra, valutára, hanem amikor fizetsz, te rögtön kriptoeszközzel fizetsz, akkor ahogy említettük, a vagyoni érték megszerzésének időpontja lesz mérvadó, ott keletkezhet neked jövedelmed. Tehát tulajdonképpen ezeknek a használatával körültekintőnek kell lenni, igen.

00:17:49 – 00:19:04

– Amennyiben teljesen szabályosan szeretnék eljárni, milyen dokumentációt kell leadnom, elkészítenem, amikor…

– Jogos a kérdés, hogy járul-e az adózóknak adminisztrációs kötelezettség hozzá…

– Így van.

– …bizony, járul, az adózóknak nyilvántartási kötelezettsége van ezen ügyletek kapcsán is, amelyben pontosan az adó megállapítását lehetővé tevő módon kell az ügyleteket rögzíteni. Arra kitérnék, hogy itt jellemzően bizonylatok alapján lehet bejegyzéseket tenni, és felhívnám a figyelmet, hogy nagyon sok szolgáltató kiállít adóigazolásokat, amelyre azt gondolhatnák a magyar adózók, hogy hát tulajdonképpen ez az igazolás a jövedelem igazolásául pontosan megfelel, de én mégis arra buzdítanék mindenkit, hogy magának is végezze el a számításokat, mert a kiállított igazolások nem biztos, hogy megfelelnek a magyar szabályozásnak. Amennyiben eltérést nem tapasztalunk a saját számításaink és a szolgáltató által kiállított igazolás alapján, akkor természetesen használható, de én arra buzdítanék mindenkit, hogy ezt mindenképpen körültekintően ellenőrizze le.

00:19:04 – 00:19:23

– Eszter, köszönjük, hogy itt voltál velünk, és ezt a nagyon izgalmas témát így körbe tudtuk járni! Bízunk benne, hogy mindenkinek, aki érintett ebben, tudtunk segíteni, hogy szabályosan és tényleg kockázatok nélkül tudjon kriptóval üzletelni. Köszönjük, hogy itt voltál!

– Én is köszönöm a lehetőséget, sziasztok!

– Sziasztok!