PS In-Voice – PS APPS érintésmentes könyvelés... Újabb lépés a könyvelés evolúciójában

A beszélgetés során szakértőink kiemelték, hogy az automatizálás célja nem a könyvelők munkájának csökkentése, hanem az, hogy lehetővé tegye számukra, hogy időrabló manuális adatrögzítés helyett magasabb hozzáadott értéket képviselő feladatokra összpontosíthassanak. A PS APPS rendszer segítségével a számlák iktatása, jóváhagyása és könyvelése egy közös platformon történik, ami nemcsak hatékonyságot, hanem pontosságot is biztosít.

A jövőre nézve a szakértők két fő irányt emeltek ki: az AI alkalmazhatóságának további vizsgálatát, valamint az integrációk bővítését, hogy a rendszer még szélesebb körben alkalmazható legyen. A PS APPS már most pozitív visszajelzéseket kapott a piacon, és a PS célja, hogy a könyvelési szolgáltatások szerves részeként tovább fejlessze azt az ügyfelei igényei szerint.

Ez a podcast hasznos betekintést nyújt mindazok számára, akik érdeklődnek a könyvelési folyamatok digitalizálása és automatizálása iránt.

 

Ha olvasás helyett inkább megnéznéd a podcast-et, kattints ide:
PS In-Voice – PS APPS érintésmentes könyvelés, a következő lépés a könyvelés evolúciójában

 

Ha inkább meghallgatnád a beszélgetést, az alábbi lehetőségekből válaszhatsz:

iTunes.   «  »    Spotify

Ha olvasni szeretsz jobban, akkor Neked szól a cikkünk alább… 🙂

 

Andrea – Köszöntök mindenkit a Process Solutions Youtube csatornáján, ez itt a PS In-Voice, ahol szakértő kollégáinkkal, rendszerint számvitelt érintő szakmai kérdésekről beszélgetünk. Könyvelésről, bérszámfejtésről adózásról, és az utóbbi időben az egyre többünket érdeklő technológiai innovációkról, robotizációról, automatizációról.

Én Mondy Andrea vagyok: Mai két vendégem a PS két fejlesztéssel foglalkozó szakembere, Sólyom Attila, Digital Transformation Director, és Vaskúti Lőrinc, Manager.

Ma egy nagyon izgalmas kérdésről, az érintésmentes könyvelésről fogunk beszélgetni. Kicsit ilyen science fiction hangzása van… Számomra úgy hat, mint amilyen a vezetés nélküli autó, vagy a vezető nélküli autó. Mi is tulajdonképpen ez az érintésmentes könyvelés, Attila?

Attila – Jó a kérdés, és hasonlít tényleg a vezetés nélküli autóra. Talán onnan kezdeném, hogy a könyvelés evolúciójának egy következő lépése az érintésmentes könyvelés, ha arra gondolsz, hogy a kezdetekben még szoftverrel akartuk támogatni, húsz-harminc éve bejöttek egyáltalán a szoftverek, aztán megpróbáltuk automatizálni minél inkább, papírmentessé tenni. A papírmentesség azért nagy sláger volt még máig talán. A következő lépés pedig az, hogy a papírmentes könyvelést érintésmentessé is tesszük. Az érintésmentesség azt jelenti, hogy minél kevesebbszer kelljen hozzányúlni, nem feltétlenül fizikailag egy papírhoz, hanem mondjuk valakinek beírni egy rendszerbe valamit, megakadnia azon, hogy valamit csinál a számlával, ráír valamit, hozzátesz információt. Ha ezt nem kell csinálni, vagy minél kevesebbszer kell csinálni, annál jobban lehet elvégezni azt a munkát, amiben nem szakítjuk meg az embert, és jobban lehet koncentrálni arra, hogy valódi értékteremtő munkát végezzünk.

 

Andrea – Ma már van erre egy támogató rendszerünk is, a PS APPS, és tulajdonképpen ez az az integrált rendszer, ami minden háttérfolyamatot tud támogatni ebben a teljes számviteli folyamatban. Mi is tulajdonképpen ez a PS APPS és milyen moduljai vagy milyen részei vannak?

Lőrinc – Gyakorlatilag a PS ügyfélköre multinacionális nagyvállalatok magyarországi cégeiből áll. Ennek ellenére azt gondolnánk, hogy ott már sok IT-val foglalkozó céget is könyvelünk, és azt gondolná az ember, hogy ott már nagyon digitálisan működik minden, és azt tapasztaljuk, hogy ennek ellenére még sokszor ilyen cégek is Excelben iktatnak számlákat, de olyan is előfordul, hogy papíralapon iktatnak, az ügyvezető aláírja kézzel a számlát, hogy oké, ez könyvelhető, utalható. Nagyon sokszor ezt tapasztaljuk, és ilyenkor gyakorlatilag mi ott lépünk a képbe, hogy már iktatott, jóváhagyott számlákat a nulláról el kell kezdenünk felrögzíteni. A PS APPS gyakorlatilag ezt megváltoztatja. A PS APPS-szel ez egy integrált megoldás, a könyvelőprogramunkhoz kapcsolódik, és gyakorlatilag úgy alakítja át a könyvelést, hogy együtt fogunk dolgozni az ügyféllel, együtt dolgozunk az ügyféllel, elkerüljük a duplikációt, nincs az, hogy az ügyfél valami Excelben rögzít, aztán mi a könyvelőprogramban rögzítünk, hanem gyakorlatilag a PS APPS-en belül történik a számlák iktatása, ott történik a számlák jóváhagyása, tehát gyakorlatilag ez egy számla iktató jóváhagyó rendszer, és mivel együtt dolgozunk az ügyféllel, folyamatos gyakorlatilag a számláknak a feldolgozása, így például utalásokat is tudunk vele támogatni, ami sokszor az ügyfeleknél még egy harmadik folyamat volt az ügyfél pénzügyénél, és ezáltal, hogy ez egy integrált közös folyamat, így gyakorlatilag mire az ügyfélnél jóváhagyásra, iktatásra kerül a számla, nálunk már megy is be a könyvelőprogramba, és egy köztes felületen pedig gyakorlatilag szabályfelállításokkal automatizálni tudjuk magát a könyvelési lépéseket is.

 

Andrea –  Akkor itt a valósidejűségnek nagyon fontos szerepe van, ha jól értem ebben a rendszerben.

Attila – Ha már az előbb mondtam, hogy az érintésmentes könyvelés az evolúció, akkor a másik meg pont a folyamatos. Az a típusú könyvelés, amikor élőben jelennek meg a könyvelési adatok, olvashatóan felhasználók számára és értelmezhetőek, nem utólag, záráskor befejezünk mindent, hanem folyamatosan információt biztosítunk az üzleti működéshez.

 

Andrea – A rendszeren belül sem válik külön a számvitel és a pénzügyi háttér támogatása.

Attila – És a vezetői támogatás, így van.

 

Andrea – Értem. És egyébként hogyan oszlik meg az automatizáció és az emberi beavatkozásnak a feladatköre, vagy szerepköre ezen a rendszeren belül?

Attila – Igen, azt gondolnánk, hogy azért csináljuk, hogy kevesebb könyvelő kelljen, és abszolút nem azért, azért csináljuk, hogy a könyvelők azzal foglalkozhassanak, amihez valóban értenek, és amiben valódi értéket tudnak teremteni. Úgy szoktam mondani, hogy talán az újságírás átalakulásához hasonlíthat, amikor igen, voltak újságírók, mielőtt az internet bejött, és papíralapú médiumok, de azok eltűntek vagy sokkal kevesebb van belőle, viszont újságírók ugyanúgy vannak, csak most már nem írásos formában szerkesztik meg, hanem interneten, mondjuk a számítógépen szerkesztik meg. Nagyjából hasonló, amit a könyvelőknek kell elképzelni ebben az előre lépésben vagy fejlesztésben. Azt szeretnénk, ha a tudásukat ugyanúgy kihasználnák és értelmes dolgokra fordítanák, de ha valamit egyszer elég megcsinálni, akkor egyszer kelljen megcsinálni. Azt szeretnénk elkerülni, hogy folyamatosan ismételgetni kelljen ugyanazt. Ezért alakult ki ez a rendszer, ezért fejlesztettünk olyan irányba, hogy ne kelljen hozzányúlni csak egyszer, de utána száz százalék pontosságú.

 

Andrea – 100 százalékos pontosságú? Ez izgalmasan hangzik. Egyébként ezt leszámítva, hogy 100 százalékos pontosságú, ez azért elég fontos ebben a szakmában. Majdnem jól nem lehet könyvelni, csak tökéletesen lehet ezt a munkát végezni. Mi az, ami különlegessé teszi a PS APPS-et a piacon megtalálható egyéb rendszerektől?

Lőrinc – Igazából ez egy modulárisan felépülő rendszer. Különböző részeit akár kikapcsolhatjuk, és csak bizonyos részeit tudjuk bevezetni. Például egy nagy cégnél, ahol nagyon sok tranzakció van, ott általában már van egy saját, jól bevált, jóváhagyó rendszer. Itt például ezt ki tudjuk hagyni a mi PS APPS megoldásunkból, és csak közbe iktatni az automatikus könyvelési megoldást segítő modult, az úgynevezett Braint, és gyakorlatilag ezzel tudjuk támogatni azt az adott céget. Tehát ez a modularitás, ami azt gondolom, hogy megkülönbözteti. A másik és nagyon fontos pont igen az, amit Attila is említett, az a száz százalékpontosság. Tehát gyakorlatilag mi erre megyünk, nem statisztikai alapon működik, mint egy klasszikus AI megoldás, hogy a feldolgozott több ezer, tízezer tranzakció alapján nagyjából eltalálja, és akkor vagy jó, vagy nem jó. Tehát nálunk csak a 100 százalékos jó megoldás az elfogadott. Ehhez az kell, hogy ott kell legyen a könyvelő kolléga, amit szintén Attila is említett, hogy nem veszi el úgymond a munkát, tehát ott kell, hogy legyen a könyvelő, de igazából csak akkor kell hozzányúlnia az adott számlához, hogyha valami nem jól történt az iktatásnál, vagy pedig egy olyan új eset fordul elő, ami még sosem volt az adott cégen belül, amit könyvelünk éppen, akkor kell megfogni a könyvelőnek, és akkor kell beállítani a Braint, és utána mehetnek a számlák tovább.

 

Andrea – Igen, azért szállítói számláknál eléggé gyakran előfordul az, hogy ismétlődő szolgáltatásról van szó.

Attila – Vagy nagyon hasonló szolgáltatásra más szállítóktól például. Szolgáltatóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy tippeljünk, hogy mi a jó könyvelés, ahogy a Lőrinc is mondta, itt a népszerű megoldásokkal szemben mi nem engedjük meg magunknak. Ennek megvan a maga nehézsége is, főleg az AI forradalom közepén azt állítani, hogy az AI nem biztos, hogy a legjobb megoldás számunkra abban, hogy teljes biztonsággal tudjunk megadni rekordokat és könyvelési információkat, de ezt azért vállaljuk, mert nekünk az a dolgunk, hogy a könyvelés ne 90 százalék biztonságú vagy 95 százalék biztonságú, hanem 100 százalék biztonságú legyen.

 

Andrea – Ha jól értem, akkor egy nagyon jól felparaméterezett rendszer esetén a hibázási lehetőség is csökken. Ugyanakkor, ha előfordulnak mégis hibák, akkor jól értem azt, hogy könnyebb azoknak a kijavítása, mert típushibák születnek ebből adódóan, és nem egyedi hibák, amik mondjuk ember által is könnyen létrehozható különbözőek lehetnek?

Lőrinc – Igen, alapvetően. Nyilván itt a könyvelőre van bízva a szabályok felállítása a Brain-ben, tehát hogy ezt nem a gép csinálja úgymond, vagy nem a mesterséges intelligencia, tehát továbbra is az adott cégnek a főkönyvelője fogja megmondani, hogy igen, ezt ide könyveljük, ennek a számlának az áfáját levonjuk, nem vonjuk le, ezt ő fogja felparaméterezni, viszont egyetlen egyszer fogja. Tehát, ha a következő hónapban, meg a következőben is jön az ELMŰ-től az áramszámla, az egyszer be van állítva, onnantól kezdve nem is fogja látni a könyvelő gyakorlatilag azt a számlát. Abban az esetben jön egy új szállítótól egy új típusú szolgáltatás, egy új típusú termékbeszerzés, az akkor azt egyetlen egyszer be kell állítania. Ha valamit elront a számlaiktató kolléga a számlaiktatásnál, ott lehet egy hiba, ott leakadás, akkor azt meg fogja fogni a rendszer, és akkor azt meg kell nézni a könyvelőnek, de ahol minden megfelelően történik, ott gyakorlatilag már a könyvelt számlával fog csak találkozni.

 

Andrea – Ez azért jelentősen megkönnyítheti a mindennapi munkát, és igazából ebből ki is derül, hogy egy olyan beruházásról van szó, ami nagyon is megérheti, vagy megéri, és a megtérülése nem is kérdéses. De hatással tud-e lenni az üzleti növekedésre, esetleg a költséghatékonyságra? Mondjuk, ha valakinek egész egyszerűen ez a célja vele.

Attila – Kettős céllal csináltuk, természetesen azért, hogy magunknak, mint szolgáltatónak is előnye származik belőle, hiszen kevesebb hibázási lehetőség van benne, vagy arra tudjuk használni a könyvelőink magas szaktudását, amivel tényleg értéket teremtenek, de az ügyfeleink számára is egészen biztosan teremt értéket, sőt, azért csináltuk, hogy számukra is egy ilyen win-win szituációt keresve fejlesztettünk. Úgy képzeld el, mintha egy gyártósort lehetne bérbe venni, egy könyvelési gyártósort lehetne bérbe venni, és ennek az analógiáján maradva, mások az előnyök akkor, ha kicsi szériát gyártasz, és mások az előnyök, ha nagy szériát gyártasz. Ha kicsi, kevés mennyiség, pár száz, néhány ezer számla havonta – és ez már lehet, hogy a legtöbb cégnek soknak számít -, de ez kicsinek, közepes méretűnek mondható. Itt olyan előnyökre kell gondolni, ami formalizálja az egész folyamatot, standardizálja, átláthatóvá teszi, mindig tudom, hogy hol található az adott számla a folyamatban, nem pedig szaladgálni kell az irodában, hogy most a Pista fakkjában vagy a Joci fakkjában van a számla. Nagy mennyiségnél pedig bejönnek a méretgazdaságosság előnyei, ott már az egységköltség jelentősen tud csökkenni, és az egységerő-befektetés jelentősen tud csökkenni, de ez tényleg nagy mennyiségnél kezd el igazán hatékonyságot teremteni, igazán nagy hatékonyságot teremteni.

 

Andrea – Mi az a mennyiség egyébként, ami már ilyen nagynak tekinthető, vagy mondjuk nekünk tapasztalatunk van ebben?

Attila – Havi több ezres, tízezres nagyságrendről beszélünk, amikor már valódi FTE-ben jól mérhető, kimutatható megtérülésről beszélhetünk. A kicsinél is, de ott sokkal áttétesebb az, hogy kevesebbet kell szaladgálni az irodában, amit említettem példát, azt nehezebb kimutatni, hogy azzal is időt töltenek az embereink, mint azt, hogy mennyi a ciklusidő konkrétan egy számlának a feldolgozásában.

 

Andrea – És tudunk-e esetleg olyat mondani, hogy ha mondjuk azt mondjuk, hogy egy adminisztrátor vagy egy számviteli szakember körülbelül az ideje 40 százalékát tölti azzal, hogy adatokat rögzítsen vagy adatrögzítéssel foglalkozzon. Ez mennyivel tudja leredukálni ezt az ezzel eltöltött időt?

Attila – Megfelelő mennyiségnél megfelezhető, de Lőrinc megerősíti, ő könyvel is.

Lőrinc  – Megerősítem.

 

Andrea – Az egész jól hangzik, ha a fele idő felszabadul.

Lőrinc – Igen, határozottan.

 

Andrea – Beszéljünk egy kicsit ennek a technológiának a hátteréről, mert ez is izgalmas. Ugye, ez egy saját fejlesztése a PS-nek. Kik fejlesztették ezt? Milyen hozzáállással? Milyen megközelítéssel? Vagy mitől különleges ez?

Attila – Lőrinc is említette, hogy ez egy moduláris rendszer. Ez tényleg azt jelenti, hogy vannak bizonyos részei, amit össze lehet drótozni, és opcionálisan ki-be lehet kapcsolni bizonyos szolgáltatásokat, amikor mobiltelefon-szolgáltatást vesz az ember. Van az alapszolgáltatás, nálunk a könyvelés, le lesz könyvelve a szállítószámla, de bizonyos szolgáltatásokat be lehet kapcsolni, bizonyos szolgáltatásokat ki lehet kapcsolni belőle, ügyféligényektől függően. Ez egy belső fejlesztés, és beszerzett szoftverek, illetve saját belső szoftverfejlesztésnek az eredménye. Ezek a modulok vannak összekapcsolva, integrálva, és ezek a modulok képesek kommunikálni adatbevitelre, adatot hozunk be ügyfelektől különböző formában, és persze adatot adunk vissza végén a könyvelésből, vagy ennél az esetnél egyelőre a könyvelési rendszerbe, ami jellemzően a sajátunk persze.

 

Andrea – Egy integrált rendszerről van szó, ahogy már többször is említettük, miket integrál, milyen modulokat integrál magába ez a rendszer, és miért előnyös ez az integráltság?

Lőrinc – Igen, több modulból áll. Gyakorlatilag az első része az a számlaiktató jóváhagyó megoldás, amibe a nagyon ügyfél-egyedi igényeket tudjuk szabni a szállítószámla work-flow-t, egyedi paraméterbeállítási lehetőségekkel tudunk többszintű jóváhagyást a számla bármilyen ismérve alapján, hogy ki kapja meg az adott számlát anélkül, hogy valakinek egyesével meg kéne mondani, hogy igen, XY kapja meg a számlát.

A középső része az úgynevezett Brain, ami gyakorlatilag automatizálja a számlakönyvelést. Leegyszerűsítve főkönyv ÁFA-kódot ad hozzá gyakorlatilag minden számlasorhoz automatikusan, de ennél sokkal többet csinál, amit gyakorlatilag a könyvelő manuálisan kellene módosítania a számlaképhez képest, hozzáadni a számlához egyesével. Ezt gyakorlatilag nem kell megtennie, csak egyetlen egy variációban felállítani a szabályt. Ezt csinálja gyakorlatilag a középső rész.

És nyilván a végén, de nem utolsó sorban, ott van maga a könyvelőszoftver, amibe bemennek a könyvelési adatok, és ezek a megoldások gyakorlatilag kommunikálnak egymással. A nagy előnye pont a modularitás az, hogy ki tudjuk a bizonyos részeit kapcsolni a rendszerből, hogyha arra adott esetben nincsen szükség. Emiatt, hogy ez nem egy nagy vállalatirányítási rendszeren belül van fejlesztve. Ennek köszönhetően egy sokkal költséghatékonyabb megoldás is tud lenni, sokkal egyszerűbben bevezethető, sokkal gyorsabb, sokkal költséghatékonyabb a bevezetés, és sokkal jobban az ügyféligényekre szabható.

 

Andrea – Vannak már egyébként szemléletes példáitok arra vonatkozóan, hogy mik a piac reakciói erre a rendszerre?

Attila – Igen, eléggé komoly fejlesztésben vagyunk. Több mint két éve tulajdonképpen. Az elején inkább magán kísérletező orvoshoz tudnám hasonlítani magunkat. Bár azért könyvelésről van szó, nem életveszélyes dolgokról, de úgy kezdtük el fejleszteni, hogy mi magunk, a Process Solutions, hogyan fogunk könyvelni automatán szállítószámlákat, a saját cégünkre, és azért el tudjátok képzelni, hogy a saját cégükre mennyire igényesek a könyvelők. Nagyon nem szarkasztikus akarok lenni. Nagyon pozitív tapasztalataink vannak a saját pénzügyünktől. Azért azt látni kell, hogy persze, hogy voltak vele kihívások, nehézségek, amiket így tudtunk javítani saját magunkon, ha úgy tetszik, és az elmúlt évben nagyjából már ügyfelekre is vezetjük be folyamatosan jelenleg is, és az ügyfelektől is meglehetősen pozitív visszajelzéseket kapunk, főleg a rugalmasan konfigurálható jóváhagyó rendszer, amit Lőrinc említett. Vagy csak az, hogy egy helyen, élőben, amikor szeretnéd, on-demand, elérhető a számlaképe és megnézhetem. Vissza tudom követni, hogy ki mikor hagyta jóvá, miért hagyta jóvá, vagy hol akadt el. Ezek olyan előnyök, amikre nem is gondolunk a hétköznapi működés során, de ha elkezdjük őket megtapasztalni, akkor egyszerűen működik, és utána viszont hiányozna, ha nem lenne.

 

Andrea – Az egy nagy előnynek számít, hogy mit házon belül használjuk két éve, ahogy említetted, ezért óriási… Óriási, de egy meglehetősen számottevő volumen tud átmenni rajta, és ezáltal is tanítható vagy fejleszthető ez a brain modul. Mik egyébként a vízióitok ezzel a rendszerrel kapcsolatban? Mik az elképzelések a jövőt tekintve? Milyen olyan fejlesztendő réseket láttok még, amivel érdemes foglalkozni.

Attila – Két terület van talán, amit kiemelnék. Az egyik az AI alkalmazhatósága. Pont az előbb mondtam, hogy nem az AI-ra alapulva építettük meg ezt a rendszert, hiszen csak a száz százalékpontosság az elfogadható, de olyan előnyeit megpróbálhatjuk kihasználni, hogy utána csak ellenőrizni kelljen bizonyos részeket. Ha nem is azon alapul, de mint kiegészítő szolgáltatást abszolút vizsgáljuk, és nézzük, hogy hogyan lehetne gazdaságosan és az ügyfélelőnyöket megtartva használatba venni. Ez az egyik fő csapásvonalunk.

A másik pedig az integráció további bővítése. Ezt megint úgy képzeld el, hogy nem a modulok közötti, az már megvan, hanem ami előtte vagy utána következik. Tehát standard módon tudjunk adatot fogadni, vagy minél standardabb módon tudjunk adatot fogadni, akármelyik modulban, ne csak a legelejére mondjuk, hanem akár a közepére vagy akár a végére is, és standardabb módon tudjunk csatlakozni több könyvelőszoftverhez, könyvelő megoldáshoz, jelenleg a sajátunkhoz. Teljesen sztenderd, minden más fejleszthető, megoldható, de szeretnénk, ha csak be kellene kapcsolni, hogy most nem Navisionhoz (MS Dynamics NAV-hoz) kapcsolódok, hanem SAP-hoz vagy Oracle-hoz.

 

Andrea – Tehát, hogy ez egy dobozos termék.

Attila – Minél inkább dobozos legyen, így van. Ezt nagyban alakítják persze azok a tapasztalatok, amik az ügyfélcsapatoktól érkeznek, maguktól az ügyfelektől érkeznek, és persze az is, hogy fejlődik a technológia a világban körülöttünk, úgyhogy ez tényleg egy élő dolog, úgy is mondhatnánk, hogy együtt él a könyvelő szakmával, nem lehet tőle elválasztani, hiszen azt hivatott támogatni és segíteni.

 

Andrea – Lőrinc, nálad van bármi olyan, amit még nagyon szívesen látnál ebben a rendszerben, és vízióként tudod megfogalmazni?

Lőrinc – Nagyon sok minden van, és lehet, hogy nem is kezdeném el felsorolni igazából, amit tudok mondani, hogy igen, ahogy Attila is említette, nyilván a saját belső könyvelésünkön kezdtük el kipróbálni és tapasztalatokat gyűjteni, most már nagyon sok meglévő ügyfelünkön használjuk, és azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok új ajánlatnál, nagyon sok új ügyfél már magától érdeklődik egy ilyen típusú megoldás iránt, és igazából tudunk adni nekik egy megfelelő megoldást erre, és ebből kifolyólag nagyon sok tapasztalatot gyűjtünk folyamatosan. Én amit itt igazából kiemelnék, hogy nyilván mi nem egy IT fejlesztő cég vagyunk, hanem gyakorlatilag könyvelők vagyunk és könyvelő fejjel gondolkozunk, és nem egy szoftvert adunk el az ügyfeleknek, hanem gyakorlatilag egy szolgáltatást nyújtunk, és az ügyfelekkel együtt dolgozunk a PS APPS rendszerben. Emiatt nagyon sok input jön vissza, nagyon sok feedback jön vissza igazából az ügyfelektől, és ezáltal tudjuk folyamatosan jobbá tenni és folyamatosan okosítani, folyamatosan fejleszteni, és reagálni igazából az ügyféligényekre.

 

Andrea – Igen, ez egy gyors folyamat lehet igazából, mert több száz ügyfélnél rengeteg olyan input jött, amivel tökéletesíthető ez a dolog.

Attila – Így van. Nagyon fontos, amit a Lőrinc mondott, hogy ez a könyvelési szolgáltatásunk része, nem pedig egy önálló dobozos platform, ha úgy tetszik, amit a rendelkezésedre bocsátunk, és sok sikert kívánunk, hogy használd, hiszen mi alapvetően könyvelési és bérszámfejtési szolgáltató vagyunk. Így azt a megoldást biztosítjuk az ügyfeleknek, hogy könyvelés és bérszámfejtés történik. Abban ez a rendszer magának a szolgáltatás nyújtásának a gördülékenységében, hatékonyságában segít.

 

Andrea – Kik számára ideális ez a rendszer?

Lőrinc – Nagyon leegyszerűsítve mindenki, aki szállítószámlát könyvel, tehát az összes cég. Kicsit bővebben. Alapvetően, ha egy KKV, kis- és középvállalkozásról beszélünk, ahol nincs hatalmas mennyiségű tranzakció, ott a már említett, gyakorlatilag zárt rendszerben való számlafeldolgozás az, ami egy nagyon nagy minőségi javulást és egy nagyon nagy plusz komfortot tud hozni a cégeknek, és nyilván ez a minőségi javulás által egy csomó duplikációt el tudunk kerülni, sokkal pontosabban tudunk dolgozni, tehát közvetve igazából pénzt spórolunk meg az ügyfeleinknek.

A nagyobb cégeknél, például egy SSC-nél, ahol már van akár valamilyen jóváhagyási megoldás. Ott pedig gyakorlatilag az automatikus könyvelés, tud például a non-PO-s számláknál, ahol nincsenek előre kódolva a számlák, ott gyakorlatilag annak a könyvelőcsapatnak tud nagyon nagy segítséget nyújtani, hogy nem kell minden egyes számlát kikutatni és kikontírozni, hanem gyakorlatilag a Brain szabályai által tudjuk automatizálni a könyvelést, és ott ténylegesen tudunk az adott ügyfél csapatában is FTE-t spórolni ezzel a megoldással, tehát itt is gyakorlatilag költséget spórolni és igen minőséget javítani.

 

Andrea – Ez mind nagyon ígéretesen hangzik, amiket elmondtatok, úgyhogy még egyszer nagyon köszönöm, hogy eljöttetek.

Ha bárkit komolyabban érdekel a téma, az a videó alatt majd talál hasznos linkeket, ahol egyébként demókérésre is van lehetőség, illetve, hogy a jövőben sem maradjatok le a hasznos és új információkról. Akármilyen számviteli témát tekintve érdemes feliratkozni. Köszönöm még egyszer! Sziasztok!

Attila, Lőrinc – Köszönjük a lehetőséget!

 

A PS APPS működését bemutató ábrát is érdemes megnézned:

 

 

*  *  *

Kövesd a karrieroldalunkat…

…szakmai munkánkról és közösségi életünkről szóló cikkeinket és podcast-sorozatainkat, hogy minél jobban megismerhess minket, azért, hogy biztosan tudd, miért érdemes a Process Solutions Csapat tagjának lenni, velünk dolgozni, kiaknázni a folyamatos fejlődést biztosító lehetőségeinket, és így biztos karriert építeni!

 

A legjobbakkal dolgozunk a legjobbaknak!

Nézd meg programjainkat és állásajánlatainkat!

Jelentkezz hozzánk!

Építs karriert a Process Solutionsnál, a 2006 óta hazai piacvezető számviteli és bérszámfejtési outsourcing-szolgáltatónál.

 

 

 

Következő posztunk megjelenéséig nézd meg az alábbi PS In-voice podcast-okat!

Képet kaphatsz arról, hogy miként tekint a Process Solutions a digitalizációs lehetőségekre, és részleteket hallhatsz néhány fejlesztési projektünkről…

 

PS In-Voice – Digitális transzformáció, avagy az Excel-től az automatizált könyvelési folyamatokig

 

PS In-Voice – Féljünk-e, hogy elveszi a munkánkat a robotkönyvelő?

 

Kövess minket a LinkedIn-en is!